Hanem h�t m�rn�kk�nt nem az �n dolgom az irodalmi �rdemek �rt�kel�se. Fontosabb, hogy a tudom�nyban (ma elterjedt m�don ez alatt a term�szettudom�nyokat �rtve, de a k�zgazdas�gtant is idesorolva, m�r csak az�rt is, hiszen mai naps�g m�r kereszt�l-kasul matematika) id�n megt�rni l�tszik a szok�sos egyoldal�s�g. A h�rom term�szettudom�nyos kateg�ria kilenc kit�ntetettj�nek egyharmada n�, ami �ppen h�romszorosa a tavalyi ar�nynak. Nagy �tt�r�s, ha belegondolunk, mennyire elutas�t� volt a sv�d bizotts�g p�ld�ul Lisa Meitner eset�ben, aki megalkotta a maghasad�snak a nukle�ris technik�ban mind a mai napig haszn�lt elm�let�t. Nem ments�g, hogy mindez a m�sodik vil�gh�bor� cs�cs�n t�rt�nt, �s Meitner eset�ben nemcsak n�-volta, hanem zsid� sz�rmaz�sa is a kit�ntet�s ellen hatott.

Nem kev�sb� elgondolkodtat� az �letkori megoszl�s is, hiszen a d�j eredeti c�lja az volt, hogy a p�nzb�l tov�bbi kutat�sokat tudjon v�gezni a kit�ntetett. Nyilv�nval�, hogy kimagasl� eredm�nyeket a matematika kiv�tel�vel (amire viszont nincs Nobel-d�j) csak �vek hosszas munk�ja ut�n lehet el�rni. Ada Yonath (idei k�miai d�j) mondta el p�ld�ul egy kor�bbi, m�g Nobel-d�j el�tti nyilatkozat�ban, hogy munkat�rsaival t�bb mint 25 ezer k�s�rletet v�geztek, miel�tt siker�lt el��ll�taniuk az els� ribosz�ma krist�lyokat. Teh�t legal�bb k�z�pkor� lesz egy kutat�, amikorra a Nobel-bizotts�g l�t�k�r�be ker�lhet. N�ha m�gis d�bbenetes a d�jazottak �letkora. Barbara McClintock korszakos eredm�ny�t p�ld�ul 81 �ves kor�ban ismert�k el (egy�bk�nt ez id�ig � az egyed�li n�, aki kateg�ri�j�ban megoszt�s n�lk�li d�jat kapott). Az idei fizikai d�jazottak �letkora is elgondolkodtat�, hiszen �tlagosan 80 �vesek (s�t, W.S. Boyle 85 �ves), �s a mindennapjainkban imm�r rendszeresen haszn�lt eredm�nyeiket m�g a hetvenes-nyolcvanas �vekben �rt�k el.

Hanem az idei k�zgazdas�gi d�jn�l hatalmas �tt�r�s k�vetkezett be! B�r az �letkori tendenci�kat Ostrom is �s Williamson is er�s�ti, hiszen 76 �s 77 �vesek, m�gis �ri�si l�p�s, hogy v�gre n� is teret kaphatott a sv�d nemzeti bank �ltal alap�tott jeles d�jban. R�ad�sul Elinor Ostrom munkahelyei sokkal kev�sb� tartoznak a vil�g legjegyzettebb elit-egyetemei k�z�, mint kit�ntetett t�rs��. A sv�d nemzeti bank �ltal alap�tott Nobel eml�kd�j eddigi 62 kit�ntetettje sz�p homog�n halmazt alkotott: csupa f�rfi kapta meg. De most itt a nagy v�ltoz�s. �mb�r az is k�ts�gtelen, hogy Elinor is egy f�rfi, a f�rje nev�t teszi eml�kezetess�, hasonl�an nagyszer� n�t�rsaihoz, mint p�ld�ul Golda Meir, Indira Gandhi, Margaret Thatcher vagy kort�rsunk, Angela Merkel.

Az orsz�gok szerinti eloszl�sban viszont egy�ltal�n nem t�rt�nt �tt�r�s, hiszen l�nyeg�ben valamennyi tudom�nyos d�jazott az Egyes�lt �llamokban �l �s dolgozik, m�g akkor is, ha egyesek m�s orsz�gban, m�s f�ldr�szen sz�lettek �s nevelkedtek. Hi�ba, a modern felszerel�s, a kiv�l� munkak�r�lm�nyek, �s persze a p�nz, a sok �s t�bb�-kev�sb� nem t�l nagy b�rokr�ci�val el�rhet� p�nz els�sorban az USA-ban adatik meg a tudom�nyos kutat�shoz. Egyetlen kiv�tel id�n Ada Yonath, az izraeli Weizmann Int�zet professzora. Egy�bk�nt az int�zet alapoz� el�dj�t 1934-ben hozt�k l�tre, akkor, amikor Izrael �llam m�g egy�ltal�n nem is l�tezett, de m�ra e kicsiny orsz�g kutat�helye a tudom�ny egyik vil�gk�zpontja lett. Ellent�tben az ugyancsak kicsiny Magyarorsz�ggal, ahol viszont - teljesen f�ggetlen�l az egym�st v�lt� korm�nyok p�rt�ll�s�t�l - a tudom�nyra, kutat�sra alig jut p�nz. Tal�n nem v�letlen, hogy a m�sodik vil�gh�bor� ut�ni, magyark�nt sz�mon tartott tudom�nyos Nobel-d�jasok mind m�s orsz�gok polg�rai.