T�bb marsi vulk�n lejt�j�n is azonos�tottak olyan m�lyed�seket, amelyek nem hasonl�tanak kr�terekre. Gyakran t�r�svonalak ment�n sorakoznak a l�vas�ks�gokon. Innen j�tt az �tlet, hogy ezek beszakadt barlangok, pontosabban azok felsz�ni ny�l�sai lehetnek (l�sd kor�bbi cikk�nkben).

A marsi barlangokban is saj�tos k�rnyezet jellemz�, mikrokl�m�juk elt�r a felett�k l�v� felsz�ni ter�letek�t�l. Belsej�kben kisebb a h�ing�s, �s j�g jelenl�t�ben p�r�sabb lehet a leveg�, mint a felsz�nen. Emellett a vil�g�rb�l �rkez� intenz�v sug�rz�sok is alig �rik belsej�ket, m�g sz�rt f�nyt n�h�ny helyen kaphatnak. Mindent �sszevetve �rdekes k�rnyezetet biztos�thatnak az esetleges �l�l�nyeknek.

F�ld�nk barlangjaiban saj�tos �letk�z�ss�gek jellemz�ek. A jelenleg ismert leghosszabb vulkanikus l�vabarlang a Kazumura a Hawaii-szigeteken, amelynek teljes hossza 59 kilom�ter. Bolyg�nkon l�vabarlangok a fiatal vulk�ni ter�leteken jellemz�ek, �regeiket id�vel �led�kek temethetik el, illetve tetej�k is beszakadhat. A legid�sebb f�ldi l�vabarlang 7 milli� �ves, �s a jord�niai Al-Shaam vulk�ni plat�n tal�lhat�. A barlangok saj�tos mikrokl�m�ja n�lunk is elt�r a felsz�ni viszonyokt�l, a sz�raz Atacama-sivatagban p�ld�ul olyan barlangok is akadnak, amelyekben v�z fordul el�.

A f�ldi barlangokban t�bbnyire egyszer� organizmusok �lnek, amelyek gyakran csak egy v�kony bevonat form�j�ban bor�tj�k a falat. A napf�nyt�l elz�rt k�rnyezetekben k�miai energiaforr�st haszn�l� mikrob�k jellemz�ek. Mivel ezek az �l�l�nyek �ltal�ban �l�hely�k�n maradnak pusztul�suk ut�n, a rajtuk kiv�l� �sv�nyok r�v�n tart�san meg is �rz�dhetnek. A legt�bbet vizsg�lt f�ldi barlangok karbon�tos k�zetekben alakultak ki, �s belsej�kben kalcit a leggyakoribb �sv�ny. Ellenben a bazaltos l�vabarlangok kev�sb� ismertek bolyg�nkon, ezekben a felsz�n alatti vizek k�zrem�k�d�s�vel karbon�tok, szulf�tok �s k�l�nb�z� szilik�t�sv�nyok telepednek meg.

Mivel a Marson az �ghajlat h�v�sebb �s sz�razabb, mint a f�ldi, nagyon lass�ak a v�ltoz�sok a bolyg� felsz�n�n. Ennek megfelel�en igen id�s l�vabarlangok is l�tezhetnek, n�melyek a kor�bbi, enyh�bb �ghajlat� id�szak nyomait is tartalmazhatj�k. A marsi barlangokban lerak�dott �sv�nyok az egykori �ghajlati viszonyoknak, valamint a felsz�n alatti jellemz�knek is �rizhetik a nyomait, �s v�dik is azokat a felsz�nt �r� kisebb becsap�d�sokt�l, agressz�v kemik�li�kt�l. A barlangok ez�rt az esetleg egykor el�fordul� marsi �let nyomait is tart�san �rizhetik.

Egy l�vacsatorna, amely ment�n a felsz�n sok helyen beszakadt (NASA)

A marsi barlangok az �let szempontj�b�l elt�r� adotts�gokat k�pviselnek. A felsz�nin�l kisebb v�ltoz�sok sok �l�l�nynek kedvezn�nek, ak�rcsak az esetleges p�rad�s k�rnyezet - a h�m�rs�klet szempontj�b�l azonban kellemetlen a helyzet. Mai ismeretink alapj�n a felsz�nhez k�zeli barlangok el�g hidegek lehetnek. Ak�rcsak a F�ld�n, a felsz�n alatti �regekben az adott ter�let �vi k�z�ph�m�rs�klete jellemz� - ez pedig a Marson mindenhol l�nyegesen 0 Celsius-fok alatti.

Ennek ellen�re ma m�g ismeretlen, �rdekes helysz�nek a marsi barlangok. Vizsg�latuk igen neh�z, azonban van r� �tlet: apr� ugr�l� robotokkal lehetne felder�teni �ket, mint arr�l kor�bban olvashattak rovatunkban.